Mintha Szerbiában ismét elérkezett volna a nagy népgyűlések ideje. A múlt század nyolcvanas éveinek végén kezdődött ez az őrület, amelyet a miloševići rendszer propagandistái „a népharag spontán megnyilvánulásának” neveztek, miközben mindenki tudta, hogy szervezetten vándoroltatták az embereket. A buszkaravánok városról városra jártak, vitték a „mítingelőket” – ahogy a korabeli sajtó egy része nevezte őket. A jelek szerint ma sem hiányoznak errefelé az utazásra vágyó vagy utazni hajlandó polgárok.
